AjánlatkérésVedd fel velünk a kapcsolatot!
Név:
Telefon:
Email:
Elképzelés:

A design thinking, azaz a tervezői gondolkodásmód

A tervezői gondolkodásmód alapja, hogy a problémamegoldás folyamatának középpontjába, az embereket helyezzük. Lényege, hogy inkább egy átfogó célra összpontosítunk, egy adott probléma megoldása helyett. Segíthet nekünk a világ legkomplexebb problémáinak megoldásában (például a globális felmelegedés), de a web iparban is jól alkalmazható a mindennapok során.

A design thinking, azaz a tervezői gondolkodásmód

Például, egy termék menedzser odalép hozzád, és azt mondja, hogy „növelnünk kell a webforgalmunkat 50%-al ebben a hónapban”. A bevett módszer valószínűleg az lenne, hogy emelünk a reklámkiadásokon, vagy forgalomnövelő módszereket keresünk.

A tervezői gondolkodásmód oldaláról való megközelítés szerint viszont fel kell tennünk a „miért” kérdést. Lehetséges, hogy az 50%-os forgalomnövelés várható hozamnövekedést eredményez. Talán ahelyett, hogy belemegyünk a költséges fizetett hirdetések használatába, jobb megoldás lenne, ha a létező forgalmunk konverziós rátáját próbálnánk meg növelni.

 

Hogyan néz ki a tervezői gondolkodás a gyakorlatban?

 

Airbnb

Nagyszerű példa a tervezői gondolkodásra az Airbnb. Az Airbnb egy online piactér, amin keresztül szálláshelyeket lehet kiadni és lefoglalni az interneten keresztül. Rájöttek, hogy a lakás listáikon többnyire elég rossz minőségű, gyakran régebbi telefonnal készített képek vannak. Úgy gondolták, hogy ha jobb képek kerülnének fel a lakásokról, akkor több foglalásuk lenne.

 

tervezői gondolkodásmód

 

Elrepültek tehát New Yorkba (ahol a szállások többsége van), szereztek egy jó kamerát, meglátogattak néhány felhasználót, és újra fényképezték a lakásokat. Hamarosan sikerült is megduplázniuk a heti bevételüket.

Hogy ez miért tervezői gondolkodásmód? Az Airbnb tudta, hogy hosszútávon lehetetlen minden felhasználóhoz elrepülni, de mivel sürgős megoldás kellett, inkább egy rövidtávon jól alkalmazható módszert választottak.

 

Az „Óz a nagy varázsló” technika

Egy másik jó példa a tervezői gondolkodásra az úgynevezett „Óz a nagy varázsló” technika. A kifejezés a kísérleti pszichológia területéről származik, a 80-as évekből. Ez egy kísérlet, melyben az alanyok kapcsolatba lépnek egy számítógépes rendszerrel, melyet ők önműködőnek gondolnak, de valójában egy valós személy irányítja a „függöny mögűl”.

 

design thinking

 

Az ötlet maga azt a célt szolgálja, hogy teszteljünk egy funkciót, hogy megéri-e egyáltalán bevezetni. De hogyan működik ez pontosan? Az ötletek lehetnek egészen egyszerűek, vagy rendkívül komplexek is. A legegyszerűbbre lehet példa, mondjuk, hogy hírlevél funkciót akarsz a weboldaladra. Aggódsz, mert fel kell iratkozz majd egy email szolgáltatásra, mint a Mailchimp, vagy a Campaign Monitor, kell valaki, aki tervezi a hírlevelet, valaki, aki kódolja, és valaki aki tartalmat ír hozzá, így ez igen költséges lehet.

Az „Óz a nagy varázsló” technika erre rávetítve úgy nézne ki, hogy egy email-es regisztrációval email címeket gyűjtünk egy adatbázisba, és semmi mást. Ezzel tesztelhetjük, hogy van-e érdeklődés. Ha senki nem regisztrál, akkor összpontosíthatod a figyelmed máshova, ha néhányan feliratkoznak, akkor manuálisan írhatsz nekik, hogy megvizsgáld, hoz-e hasznot a dolog, ha pedig sokan regisztrálnak, akkor valószínűleg megéri befektetni azt az extra pénzösszeget a fejlesztés megfelelő kialakításába.

 

Miért a tervezői gondolkodásmódot használjuk

Mint ahogy a fenti példákból is kiderült, a tervezői gondolkodás abban segít, hogy a vásárlóink valós problémáit oldjuk meg. Más szemszögből vizsgálhatjuk meg őket. Hatékonyan alkalmazkodhatunk, mert ahelyett, hogy elköltenénk egy csomó pénzt egy termékre, szolgáltatásra, majd arra várnánk, hogy vajon megérte-e, kicsiben tesztelhetjük, egyszerűen és költséghatékonyan.

 

Hogyan alkalmazzunk a tervezői gondolkodásmódot a web design-ban

 

Kommunikáljunk a felhasználókkal

Ne csak kérdéseket tegyünk fel nekik, figyeljük is meg őket. Ne csak a számszerű adatokra hagyatkozzunk, legyenek valós megfigyeléseink is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az adatok megmutatják, mit csinálnak az emberek, de ha kommunikálunk velük, akkor azt is megtudjuk miért.

A felhasználók is épp olyan emberek, mint te vagy én. Belénk van épülve egy bizonyos gondolkodásmód, így már pusztán a kérdésfeltevés módjával is befolyásolhatjuk a válaszokat. Röviden tehát, a mi feladatunk, hogy 100%-ban hallgassunk és megfigyeljünk, ezzel elkerülve a befolyásolást.

 

Teszteljük az ötleteket prototípussal, próbáljuk ki az „Óz a nagy varázslót”

Ne félj a kísérletezéstől, és a sikertelenségtől. A lényeg, hogy légy elég rugalmas, hogy átformálhasd ötleteid, ha nem működnek. Nem a tökéletesség a cél, csak az, hogy teszteljük az ötletünket.

Rengeteg eszköz áll rendelkezésünkre, (például a toll és papír!), hogy teszteljük a dolgokat, mielőtt vagyonokat költenénk a tökéletes termékre, ami nagyszerűen működik, csak senki nem használja.

 

Visszajelzés, visszajelzés, visszajelzés

Ne csak a számokra koncentráljunk, mert elfelejthetjük, hogy mi a legfőbb célunk. Rendszeresen kérj visszajelzéseket a felhasználóktól a dizájnnal kapcsolatban. Gyűjtsd őket össze, hogy kiegyensúlyozott, jól átgondolt döntéseket hozhass a jövőben.

 

Lépjünk hátra és alkossuk újra

Ha valami nem működik, akkor jobb, ha egyszerűen teszünk egy lépést hátrafele, és újragondoljuk a dolgokat. Vizsgáld meg a probléma kontextusát, hátha van valami, amit figyelmen kívül hagytál. Vonj be mindenkit a problémamegoldásba, a fejlesztőket, a felhasználókat, sőt akár az irodai recepcióst is. Bárkinek lehet hasznos ötlete a témával kapcsolatban. Nem csak a designerek képesek a tervezői gondolkodásmódra, sőt, valójában, ha egyedül gondolkodunk, akkor rosszul végezzük a dolgunkat.